🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > ifjabb király
következő 🡲

ifjabb király (lat. rex iunior): a magyar trónutódlásban a kijelölt örökös, az elsőszülött fiú, akit rendszerint apja életében megkoronáztak. - E koronázással kiküszöbölni vélték a trónutódlás bonyodalmait. Az ~ részt kapott az uralkodói ügyek intézéséből v. az orsz. meghatározott ter-ét kormányozta. Apja halála után a főhatalom teljességét csak újabb koronázás biztosította. Így koronázták meg apja életében 1182. V. 16: Imrét, aki 1194: ismételt koronázással Horváto. és Dalmácia kormányzója; 1204. VIII. 26: Imre kir. János kalocsai érs-kel megkoronáztatta kiskorú fiát, László hg-et; II. András 1214: a gyermek (utóbb IV.) Bélát. IV. Béla 1245: elsőszülött fiát, (utóbb V.) Istvánt, akit Drávántúl (Szlavónia) hg-évé tett, s aki 1262 őszén megkapta K-Mo-ot és a sójövedelmek felét, s ott ~ként uralkodott 1270-ig. 88

Századok 1921:77. (Szentpétery Imre: V. István ~sága); 1959:418. (Mezey László: 2 m. vonatkozású dekretális értelmezéséhez) - Kristó 1979:32.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.